Játszottunk a kisfiammal.
Egy nagy, üres táncteremben szétdobáltunk több párnát.
Egyébként is feltalálta magát a térben – szaladgált és táncolt a betett zenére –, de a párnák új dimenziót nyitottak a játék számára.
Átugráltuk őket. Szlalomoztunk közöttük. Megkerültünk egy-egy darabot, majd az összeset egyszerre…
Vele tanultam meg tapasztalati tanulás útján, ami a 3 éves kisfiamnak szerintem teljesen egyértelmű lehetett:
– A párnák akadályok. – mondtam. – De mennyi LEHETŐSÉGET adnak a játékra!
Akadály, avagy lehetőség
Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest